Szerzői jogi nyilatkozat

A www.garabonciaseskuvo.hu cím alatt működő honlapra a honlap készítői saját maguk szerkesztette tartalmakat töltenek fel és szerkesztenek meg, amelyek mind egyedileg, mind összességükben Toót-Holló Tamás tulajdonában állnak. 

A honlapon megjelenő valamennyi tartalom, s bármely szerzői mű (a továbbiakban: “mű”) szerzői jogi oltalom alatt áll.

Amennyiben egy az oldalainkon olvasható tanulmány, cikk vagy videó másként nem jelöli, a mű szerzői vagyoni jogainak jogosultja Toót-Holló Tamás.

A honlap szerkesztői az oldalaikon olvasható tartalmak többszörözését az alábbiak szerint engedélyezik:

  1. Letöltés útján történő többszörözés kizárólag a mű elolvasása végett.
  2. Személyes használatra történő kinyomtatás vagy rögzítés háttértárolóra.
  3. A honlapon található tartalmak mások figyelmébe ajánlása a nyilvános médiatér bármely platformján, s különösen is az internetes közösségi médiában.

A művek bármely más felhasználásához a szerzők hozzájárulása szükséges.

A szerzői jogok fenntartásának jelzése jelen esetben kizárólag a szellemi tulajdon védelmét szolgálja, a szolgáltatásban használt egyedi megközelítések kizárólagosságát felügyeli.

Minden olyan, a médiatér bármely platformján elérhetővé váló tájékoztatást, ami a szerzői jogok jogosultjának megnevezése mellett vagy a garabonciaseskuvo.hu URL-cím alatt elérhető honlapra utalva valósul meg, örömmel üdvözlünk.

Minden olyan szolgáltatás ellen, amely a garabonciás esküvő rítuscselekményét, s annak teljes kontextusát megfogalmazó szellemi termék szerzői jogainak megkerülését célozza, illetve annak egyéni, eredeti jellegét figyelmen kívül hagyja, a törvény teljes szigorával fellépünk.

 

Hivatkozással az 1999. évi LXXVI. sz. tv. (továbbiakban: Szerzői jogi tv.) nyújtotta védelemre, amely szerint:

 

„1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
i) a fotóművészeti alkotás,
p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.”

„94. § (1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben – az eset körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
(3) A szerző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.
(4) A szerző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki
a) kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;
b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;
(10) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.”

Hivatkozással továbbá a Ptk. jogi alapelveire, melyek szerint:

„86. § (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll.
87. § (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik – a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül – a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja.